Izraeli radarrendszerrel erősíti a kormány Magyarország védelmét

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.11.22.

Izraeli radarrendszerrel erősíti a kormány Magyarország védelmét.

Elfogadhatatlannak tartja az LMP, hogy szerintük az állam egy kibontakozó válságban azt üzeni: nem számíthatnak rá az emberek.

A kormányalakítással megbízott Benjamin Netanjahu koalíciós tárgyalásait újabb fordulat nehezíti.

Az orosz erők ismét tüzet nyitottak hétfőn a nemrég felszabadult dél-ukrajnai Herszon városára – közölte Jurij Szobolevszkij, a megyei tanács alelnöke.

Belföldi hírek:

Izraeli radarrendszerrel erősíti a kormány Magyarország védelmét. A radarrendszer érkezését Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter jelentette be azt követően, hogy Jeruzsálemben tárgyalt Benny Gantz izraeli védelmi miniszterrel. „A magyar honvédelmi miniszter az izraeli ELTA radarok kapcsán kifejtette: a két ország régóta szoros és kiváló kapcsolatban áll a védelemben is. Hozzátette: a magyar haderőfejlesztési programban a magyar gazdaság motorjának legújabb hengereként számon tartott és új lendületet kapott védelmi iparágba már jelentős izraeli szálak fonódtak. Az izraeli IAI ELTA cég „aktív fázisvezérelt” (AESA) radartechnológiáját tartalmazó berendezésekkel a honvédség a régi szovjet P-37, PRV-17 és SZT-68U típusú rádiólokátorait válthatják le.

A magyar kormány elkészítette az antiszemitizmus elleni küzdelem stratégiáját, mondta Szalay-Bobrovniczky Vince, a miniszterelnökség társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a Heti TV Pirkadat című műsorában. Hozzátette ezt Brüsszel kérésére tették, noha az is biztos, hogy itthon mind a jogalkotást, mind a hétköznapokat tekintve bátran elmondható, a hazai zsidó közösség a vallási élet gyakorlása, a különböző kulturális események szervezése, a szociális ellátás és oktatás tekintetében is a legnagyobb biztonságban van. A helyettes államtitkár külön is beszélt a háborús válságról, valamint az abból következő recesszióról. Mint elmondta, a jelenlegi helyzetben olybá tűnik, hogy az európai érdekek háttérbe szorulnak, sőt egyes brüsszeli vezetők nem az európai emberek, hanem az amerikaiak érdekeit szolgálják ki. Természetesen mindenki azon a véleményen van, hogy az ukránokat segíteni kell, ám a szankciós politika tekintetében vannak különbözőségek. A magyar kormány folyamatosan azt hangoztatja, hogy a szankciós politika legnagyobb károsultja az Európai Unió. A helyettes államtitkár beszélt a múlt héten történt lengyelországi eseményről. Mint megjegyezte, a lengyelek is, de az amerikai vezetés is azonnal nyugalomra intett mindenkit, így nem lett komolyabb háborús konfliktus az esetből. A helyettes államtitkár emlékeztetett arra, a magyar kormány mindig is a béke pártján volt, sőt a magyar miniszterelnök az elsők között hívta fel a figyelmet arra is, a béke megkötéséhez az amerikaiak és az oroszok közti megállapodásra van szükség.

Elfogadhatatlannak tartja az LMP, hogy a szociális törvény módosításával az állam egy kibontakozó válságban üzeni azt: nem számíthatnak rá az emberek. Kanász-Nagy Máté frakcióvezető-helyettes kijelentette: a ma szavazásra kerülő változtatás ellen közösen kell tiltakozni.  „Mondjunk közösen nemet arra a politikára, ami az állami ellátás felelősségét az egyénekre és a családokra hárítja” – hangsúlyozta, kifogásolva, hogy amikor egyszerre fenyegeti az embereket egy klíma-, egy szociális és egy energiaválság, az állam semmilyen felelősséget nem érez az állampolgárai iránt. Az infláció felrobbantotta az árakat, a rezsicsökkentés csökkentése pedig családokat, vállalkozásokat és civil szervezeteket lehetetlenít el – hangsúlyozta. Az állami gondoskodás része lehetne szerinte a béremelés a közszférában, a lakhatás támogatása, épületszigetelési program indítása vagy a gondozást végző szolgálatok fejlesztése. Kijelentette: közösen kell igent mondani a szociális jogokra, az állam szerepére és egy olyan gondoskodó kormányzati politikára, ami mindenkinek segít, ha bajba kerül.

Külföldi hírek:

Jelentős kártérítés megfizetésére kötelezte a tel-avivi polgári bíróság Ehud Olmert volt miniszterelnököt az ellene folytatott rágalmazási perben – jelentette a Jediót Ahronót. Benjamin Netanjahu és családja azért perelte be rágalmazásért Olmertet, mert egy tévéműsorban 2021-ben elmebetegnek nevezte őt és családját. Olmertnek a 62 500 sékel, azaz nagyjából 6,5 millió forintos kártérítés mellett perköltségeket is fizetnie kell, mely 35 ezer sékel, körülbelül 3,5 millió forint. Amit Jarív bíró döntésében kiemelte, hogy az elmebetegség degradáló kifejezésként használása megalázza a mentális betegségben szenvedőket, és hogy Olmert nem tudott felmutatni olyan orvosi iratokat, melyek bizonyították volna a Netanjahu házaspár vagy Jaír nevű fiúk érintettségét. Olmert védőügyvédje kilátásba helyezett egy esetleges fellebbezést a döntés ellen, Netanjahu ügyvédje viszont, elégedettségét fejezte ki az ítélettel kapcsolatban. A tavaly májusban benyújtott keresetben a Netanjahu család 837 ezer sékel kártérítést követelt az őket ért eszmei károkért, ennek viszonylag csekély részét ítélte meg a bíróság.

A kormányalakítással megbízott Benjamin Netanjahu nyolc napja tartó, egyébként papírformának ígért, de idővel egyre bonyolultabbá való koalíciós tárgyalásait újabb fordulat nehezíti. Azt követően, hogy a Vallásos Cionizmus szövetséggel technikai, közös listán induló Otzma Jehudit hivatalosan is különvált a közös frakciótól, Becalel Szmotrichhoz hasonlóan, vezetője Itamar Ben-Gvir is bejelentette, hogy megszakítja a koalíciós tárgyalásokat, éles nézeteltérésekre hivatkozva. Ben-Gvir, aki vasárnap eleinte még a tárgyalások folytatására és egy igazi jobboldali kormány megalakítására biztatta a feleket, később azt nehezményezte, hogy a Likud vezetője visszalépett korábbi megállapodásuktól, miszerint a párt egyik képviselőjét nevezi ki a Negev és Galilea Fejlesztési Minisztérium élére. Itamar Ben-Gvir, a szétválás után immár hat mandátumra csökkenő frakciójának élén a közbiztonsági tárca mellett, valószínűleg mindvégig ragaszkodni fog legalább még egy, hangsúlyos tárcához. A novemberi választáson 14 mandátumot szerzett Vallásos Cionizmus, három tagjának szétválása után a fő vonal, a Vallásos Cionizmus 7, Ben-Gvir Otzma Jehudit pártja 6, a Noam pedig 1 székkel rendelkezik. Látszatra a szétválás csökkentheti Szmotrich befolyását a Netanjahuval folytatott tárgyalásokon, de az Otzma Jehudit úgy tűnik szolidaritást vállal a későbbiek során is, a frakció illetékesei pedig tagadták, miszerint a szakítás időzítésének politikai oka illetve jelentősége lenne.

Az Iráni Forradalmi Gárda ismét Irakban lévő kurd fegyveres csoportok bázisai ellen intézett légitámadásokat – jelentette egy hírügynökség. A tájékoztatás szerint a támaszpontokat rakétákkal és drónokkal vették célba. Az Iránban betiltott baloldali Kurd Demokrata Párt (KDPI) és a Komala nevű iráni kurd ellenzéki párt megerősítette a támadások hírét, az előbbi pedig azt közölte, hogy a csapásokban egy kurd fegyveres életét vesztette Kojszindzsak térségében. Az Irak északi részén lévő kurd régióban található iráni kurd ellenzéki bázisok ellen azt követően indított támadásokat a Forradalmi Gárda, hogy a 22 éves kurd Mahsza Amini halála miatt Irán-szerte demonstrációk kezdődtek. Aminit, aki nem megfelelően hordta az iszlám által a nőknek előírt fejkendőt, az erkölcsrendészet őrizetbe vette, majd a fogságban kómába esett, és életét vesztette. A hatóságok szerint halálának oka szívelégtelenség volt. Szemtanúk szerint durván megverték.

Az orosz erők ismét tüzet nyitottak hétfőn a nemrég felszabadult dél-ukrajnai Herszon városára – közölte Jurij Szobolevszkij, a megyei tanács alelnöke. A helyi vezető bejelentette, hogy az orosz erők déltájban csapást mértek a város polgári infrastruktúrájára. Úgy tudja, becsapódás történt, és vannak sérültek is, de pontos számot egyelőre nem tudott közölni. A közösségi oldalakon halálos áldozatokról is beszámolnak, ezt egyelőre hivatalosan nem erősítették meg.Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt állította, hogy Luhanszk megyében lassan, de előretörnek az ukrán csapatok. Kiemelte ugyanakkor, hogy jelenleg a legsúlyosabb harcok Donyeck megyében folynak. Megjegyezte, hogy a rossz időjárás miatt vasárnap kevesebb volt az orosz támadás a régióban.

London semmiféle olyan kereskedelmi megállapodásra nem törekszik az Európai Unióval, amelynek fejében uniós szabályozásokat kellene érvényesítenie – mondta Rishi Sunak brit miniszterelnök. Sunak a Brit Iparszövetség (CBI) éves kongresszusán felszólalva kijelentette: az ő vezetése alatt Nagy-Britannia egyetlen területen sem létesít az EU-val olyan kapcsolatot, amelynek ára az, hogy a brit kormánynak uniós előírásokhoz kellene tartania magát. A nyilatkozat előzményeként a hétvégi brit sajtó olyan értesüléseket közölt kormányforrásokat idézve, hogy London svájci típusú kapcsolatrendszert alakítana ki az Európai Unióval a kétoldalú kereskedelmet terhelő akadályok lebontása végett. E beszámolókat óriási felzúdulás követte a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciójának Brexit-táborában, mivel Svájcnak kétoldalú szerződések révén hozzáférése van az EU egységes belső piacához, ennek fejében viszont engedélyezi az emberek szabad mozgását és hozzájárul az unió költségvetéséhez.

Ron DeSantis floridai kormányzó, akit a 2024-es amerikai elnökválasztás egyik legesélyesebb jelöltjeként tartanak számon a Republikánus Zsidó Koalíció konferenciáján tartott beszédében megvédte a zsidók jogát, hogy történelmi hazájuk területén, Júdeában és Szamáriában éljenek, és megismételte, hogy nem tartja ezeket a területeket „megszálltnak”. „Nem érdekel, mit mondott a külügyminisztérium, ezek nem megszállt területek, hanem vitatott területek” – mondta DeSantis Júdeáról és Szamáriáról. DeSantis kormányzó arról is beszámolt a konferencia résztvevőinek, hogy a legutóbbi amerikai félidős választásokon a republikánus jelöltek közül ő kapott a legmagasabb arányban a zsidó szavazatokat.

Gazdasági hír:

Az elhibázott brüsszeli szankciók rekordmagas inflációhoz vezettek Európában. Ezt ellensúlyozva a jegybankok jelentős kamatemelést hajtottak végre, a kormányzati intézkedések mellett – közölte az MTI. Az MNB szankciós infláció elleni kamatemelésével párhuzamosan azonban egyes pénzügyi szereplők számára egyre vonzóbbá vált, hogy pénzüket kereskedelmi banki közvetítéssel jegybanki betétben tartsák. Ezzel a gazdaság olajozott működéséhez szükséges hitelezés és állampapír vásárlás helyett végső soron az állam által fizetett, akár 18 százalékos kamatot realizáltak, kockázatmentesen.

Időjárás:

Ma egy mediterrán ciklon húzódik fölénk. Este többfelé eleredhet az eső. A hőmérséklet jellemzően 5 – 8 fok körül alakul